Voltam úgy huszonkét éves, és a csajok azt mondták, nyuszi vagyok ahhoz, hogy leszólítsak egy jó pasit...
Nyár derekán jártunk, kihasználva a kellemes meleget és a kora esti munkaszünetet, sziesztáztunk a városka egyik kávézójának a teraszán. Épp arról beszélgettünk, milyen tuti pasik szaladgálnak az utcán fényes nappal, bezzeg éjjel a buliban nem akad egyetlen ötcsillagos sem...
Csupán hülyeségből említettem, mi lenne, ha ilyen délutáni csókavadászatra indulnánk, azzal a különbséggel, hogy itt a városközpontban nem az eldobott sörös dobozokat, hanem a galambokat kellene kerülgetnünk...
Na, a csajoknak nem kellett ennél több. Nyomban indítványozták, hogy próbáljak szerencsét. Természetesen jót nevettem rajtuk, aztán némi nyuszizgatás után úgy döntöttem, megmutatom nekik, hogyan kell ezt a tevékenységet űzni...
Szürcsöltem még egyet a jeges kávémból, majd indultam a kalandra. Ki is szúrtam a jelöltet. Mint egyszerű járókelő felé vettem az irányt, és amikor kellő közelségbe került, napszemüvegemet felhúzva lassítottam előtte...
Te vagy az?! Szia, megismersz? - kezdtem a színészkedést. A srác lepődötten torpant meg, ám nem suhant tovább. Gondoltam színezem a dolgot.
Helen vagyok. Ugyanabba a gimibe jártunk. Tiétek volt a szomszéd osztályterem. Na ne viccelj, hogy nem ismersz meg. Pedig már akkor is jó bőr voltam, azóta meg, amint látod, sikerült még jobban kikupálódnom.- és huncutul mosolyogtam a szám sarkában.
Fiatalember nézett, nézett, vigyorogni kezdett, majd legnagyobb meglepetésemre így szólt:
De, rémlik valami.
Ezen a ponton már nem volt mese, folytatnom kellett az improvizálást. Kérdem tőle, mi újság vele. Mire ő nagyvonalakban vázolta sorsát, és említette, hogy éppen siet valahová, de – ezt figyeld – örült a találkozásnak, és ad egy névjegykártyát, ha legközelebb több ideje lesz, be tudjunk ülni valahová...
Kedvesen pillogtam...
Persze a csajok premier plánban nézték végig a fejleményeket, csak éppen hallani nem hallották, mivel kicsit távolabb voltunk. Ballagtam vissza hozzájuk fogsorvillantva. Első kérdésük volt:”Mit dumáltál neki, hogy szóba állt veled?”
Erre én:”Csak annyit: leszophatlak?”...