Na kérem szépen alássan, az van, hogy kedvem támadt magamra húzni az esküvői szerelésemből azt a darabot, amit nem kölcsönöztem, hanem anyám vett nekem...
...és amit akkor olyan 20 ezer forintért dobtak utánunk, a negyvenedik fehérnemű boltban, mert mi tényleg a megfelelő szerkót kerestük anyukával, aki amúgy végzettségét tekintve ruházati eladó (is), szóval volt némi rálátása az anyagra, és ezt harmincöt évvel ezelőtt iskolában szerezte, nem pedig a Blikk nőkből a műkörmösnél ülve, tehát hittem neki...
Ha már ugye volt ez az esküvői hűdenagyfelhajtás, ne pusmogjon a szerencsétlen nem-tudom-mi-a-hivatalos-neve cucc a szekrényben, az eredeti dobozában (jah, megvan: fűző), és a dobozon igen vékony tizenhatos pubertyákkal, mert ugye a miénk az a generáció, ami idejekorán férjhez megy, lehetőleg még érettségi előtt, hogy a porontynak egyszerűbben menjen a beilleszkedés a társadalomba...
(Jajj, ezt most el kell magyaráznom, miiii, nemáááá'?!...)
Magamra kaptam hát a minap este a fűzőt, öregem a fűzőt, fűzőt!!!..baszki, ne haragudj, hogy ennyiszer leírom, de kurvára örülök, hogy eszembe jutott a neve, bár bevallom, beírtam gogülbe, hogy esküvői fehérnemű, és szívemet a kezemre téve kattintottam a Képekre...
Oh, persze Apa amikor észrevette fene nagy készülődésemet, hozta is (nem, nem a fényképezőgépet) az esküvői topánkákat, amit ezresért szereztem a bolhapiacon egy jól öltözött, nyolcvanéves nénikétől, aki sminkben alig látszott hatvannyolcnak és palotapincsije is volt meg kezdődő bronchitisze, de kedves volt, a cipő meg antik és alighasznált...
...utána aztán előkerült a fotómasina is, ilyen "ajjdemegdugnálak" kép készült rólam:
...amiből végül "ajjdemegdugtalak" lett, csak előtte még gyújtottunk illatgyertyákat, hogy kevésbé érezzük a molyirtó szagát...
Jah, azt elfelejtettem írni, hogy Gyerek nem volt ám itthon baszki, különben nincs ez a rettenetes flancolás, mert mire felkötöm a combfixet a fűzőre, kétszer kell "Malacka és Füles sétál az erdőben..." mesét suttognom a félhomályban, hogy végre Helennek is csöröghessen a pizsama...
Később Teddy Apus még egyszer magáévá tett, igaz akkor már a nagymami-köntös lötyögött rajtam, csak alatta nem volt semmi, a puncimat leszámítva, az pedig már szexuális bűncselekménynél is elegendő indoknak számít, mi meg ugye istentudjamióta házasok vagyunk, és ugyanazzal a kulccsal nyitjuk a ház ajtaját...
Baszki, mondjátok már lécci, hogy tűzről pattant kisgyermekes menyecske vagyok...
Na.
