Mit is tehet a sokat tapasztalt nő, ha egy általa kedvelt szerelmespár férfi tagja (későbbiekben Ádám) azzal állít be hozzá, hogy ő bizony félredugott...

Első körben elhagyja száját egy "hű baszki, én azt hittem imádod Évát!", majd jól belegondol, hogy irtó kevés hűséges pasit ismer, és most azok közül is egy bedobta a törölközőt...

Ádám: Annyira nyomult az a csaj, hogy egyszerűen képtelen voltam neki ellenállni.

Helen: Az jó, az jó...Ha gondolod végigdőlhetsz itt a kanapén...

Ádám: Persze én nagyon szeretem Évát, feleségül is akarom venni.

Helen: Hmm...szerintem én töltök magamnak egy pohár bort. Kérsz Te is?...

Ádám: Csak Jani haveromnak meséltem a dologról. De ő diszkréten kezeli, jó haver. 

Helen: Szuper. Akkor fészbukon már ne írd meg, mi jár a fejedben...

Ádám: Most kurva szarul érzem magam. Érted, lelkileg.

Helen: Na, végre egy pozitívum...

Ádám: De Éva nem is sejti, és szerintem nem is fogja soha, mert többé nem teszek ilyet, bár a csaj azóta is próbálkozik.

Helen: Várj, töltök még egy pohárral...

Ádám: Te se mondd el neki, lécci.

Helen: Olyan rendes vagy, hogy ezeket megosztottad velem, de most tényleg...

...és nézzen a szemébe az ember lánya az általa nagyon kedvelt Évának, aki minden második szavával az ő Ádámját dícséri...