Na, ilyen sem volt még mióta eszemet tudom...

Mindig is szerettem a kellemes félhomályt szex közben, ezért az éjjeli lámpa (jobb napokon gyertya) világított a sötétben. Volt úgy is, hogy a csillárt hagytuk égni, bennünket soha nem zavartak a fényforrások, végül is nincs takargatnivalónk. Nem is értettem, miért dugnak annyian sötétben...

Aztán a minap Gyerek még félálomban forgolódott a kiságyban és volt bennünk egy olyan érzés, hogy ha bármelyik lámpa világítana (beleértve azt is, aminek a fényét végképp nem venné észre), biztos nem nyomná el az álom. Így teljes sötétségben estünk egymásnak...

- Teddy, hol van a farkad? - kérdeztem suttogva a nagy feketeségben, mintha csak a kapcsolót keresném, hogy meglássam az alagút végét...

- Helen, hol van a szád? - folytatta a sort a Kedves, és már-már ott tartottunk, hogy röhögünk kufirc helyett...

Végül összejött a dolog, főleg miután szemünk hozzászokott a fénytelenséghez. Amúgy ez a szex sötétben arra mindenképpen jó volt, hogy ujjaimmal rábukkanjak egy nagy pattanásra Teddy hátán...