Retro Helen 2009. augusztus 9.
Szerettünk volna felmászni a Járnik kilátóba, ami elvileg itt van a város határában. Én úgy gondoltam, hogy egy szép tisztáson, közvetlenül a torony alatt lerakjuk a kocsit, aztán máris fent vagyunk a magasban...na persze...
Addig simán ment a dolog, amíg megtaláltuk a kilátó emblémájával ellátott táblát, és a nyílat, miszerint fordulj balra. Ezt meg is tettük. Hamarosan érkezett egy újabb tábla, rajta a felirat: Járnik, nyíl balra, és egy parkoló. Nem nézett ki tisztásnak a hely, és a kilátót sem pillantottam meg, még a csúcsát sem. Talán kicsi séta, aztán előbukkan- vélekedtünk. 10 perc mászika után mindössze egy fehéret kakáló madarat sikerült látnunk, de kilátót egyet sem...
Visszatérve a parkolóhoz, észrevettem, hogy háttal az útnak, bózottal benőve figyelget egy táblaszerűség. Na, ez sem turistabarát...Ezen szintén felfedeztük a Járnik nevet, ezúttal egy jobbra mutató nyíllal. Kezdtem magamat úgy érezni, mint Alíz Csodaországban, ahol percenként változott a dolgok alakja és elhelyezkedése...
Nekivágtunk a kijelölt útnak, át az erdőn. Gyalog. Ugyanis ott díszelgett az egyezményes Behajtani tilos tábla, alatta felirattal (Mimo ízé), amiből annyi jött át az agyamba, hogy Kivéve valami...
Húsz perc kurva anyázás múlva véletlenül se dugta ki fejét az erdő fái közül egy kilátóra emlékeztető építmény, viszont bennünket bőszen kerülgettek az autók, amiből arra a következtetésre jutottunk, hogy a kör alakú, piros rámás tábla az olyan balfék külföldiekre vonatkozik, mint amilyenek mi is vagyunk...
Teddy egyetlen diszkoszvető-mozdulattal visszaterelt az autóhoz, és négykeréken indultunk újra a szellemtorony keresésére...
Ahol vége lett az útnak, egy vendéglő állt. Kocsinkból kiszállva két részeg helyi vagány csávó kiabálta le nekünk a teraszról, hogy I love you...Nemzetközi népszerűségünk elismerését követően találtunk egy csupa cseh nyelven íródott eligazítást, meg egy ismerős jobb oldalra mutató nyílat, felette az elátkozott szóval: Járnik...
Végül úgy határoztunk, hanyagoljuk a magaslati élményeket, épp elég jelvadászatot játszottunk ma...
Ha hazamegyek magyarba, első dolgom az lesz, hogy szólok a polgármesterünknek, vegye le a német nyelvű információs táblát településünk határából...