Mobiljába pötyögte az eljegyzésünk dátumát...

Helen szivatása rovatunk következik:

Szilveszteri buliban ismerkedtünk meg és roppant jófejnek tűnt, egészen a negyedik randiig. Moziból tartottunk hazafelé, amikor is teljesen váratlanul a kocsival irányba vette a legközelebbi parkolóhelyet, és leállította a motort...

Kotorászott a zsebében és előhúzott egy pici bársonydobozt, amiben egy kövekkel kirakott ezüstgyűrű lapult, és felém tartotta. Én meg nagy poénosan azt mondtam neki, hogy "azt hittem óvszer lesz dizájnos csomagolásban..."

Röhögött egy sort, majd azt kérte, válasszak ki egy dátumot, mert akkor lesz az eljegyzésünk. Tényleg azt hittem hülyéskedik, ezért - mint aki veszi a lapot - hasraütésszerűen benyögtem szeptember negyedikét...

Baszki, mobiljába pötyögte a dátumot. Itt rákérdeztem, hogy viccel-e. Azt felelte nem. És folytatta, hogy én vagyok számára a tökéletes. Mindezt a negyedik randin...

Persze én nem voltam oda s vissza a gyönyörtől. Párszor még találkoztunk, aztán kalap-kabát. Egyszerűen nem bírtam az ilyen nyomulást. Jobb ha a pasi kicsit megdolgoztatja a fantáziámat, mielőtt megeszem vacsorára...

Azért a gyűrűt megtartottam...