Dühös voltam, nem akartam még egy tesót...
Helen szivatása rovatunk következik:
Voltam kb. 12 éves, és egy téli reggelen - vasárnap lehetett - amikor anyámék szobája előtt haladtam el félkómás állapotban, furcsa hangokat hallottam az ajtójuk mögül. Anyám nyögött. Apám nyögött. Ez nekem éppen elég volt ahhoz, hogy kamasz fejemben megszülessen a tipp: biztos kistesót csinálnak nekem...
Aznap mind anyám, mind apám szokatlanul boldogok voltak, ellenben én kurvára mérges, mivel a már meglévő hat éves öcsém mellé baromira nem szerettem volna még egy kölyköt...
Azzal töltöttem a napomat, hogy számoltam le a kilenc hónapot, mikorra várható a kistesó érkezése...
Persze anyáméknak fogalma nem volt arról, miért vagyok ilyen búval bélelt...
Ez a melankólia akkor múlt el, amikor egy nagyobb házkutatásom során - ezt akkor űztem, ha a szüleim nem voltak otthon - megtaláltam anyám fogamzásgátló tablettáit...