Retro Helen 2008. április 21
Fél 7-kor nyit a Rendelőintézet. Gondoltam (én, a kis Naiva), hogy ha 7-kor megérkezem a vérvételre (mert általános iskolás emlékeimből az élt bennem, hogy vérvételre reggel 7-8 óra között, éhgyomorral kell megjelenni), akkor benne leszek az első háromban. Aztán mikor befordultam a folyosó végén balra, és szembe találtam magamat a Milan-Bayern München mérkőzés szurkolóival, már tudtam, hogy az első háromról szövögetett álmaim szertehullanak...
Mivel ebben a jópofa, szétesni készülő, zseniális hazai egészségügyet ábrázoló Rendelőintézetben (köznyelven SZTK) utoljára akkor jártam, mikor anyuka kisujját szorongattam, meg kellett kérdeznem az egyik pácienst, mi itt a módi. "Húzzon sorszámot" - mondta egykedvűen a szerintem Bayern szurkoló, legalábbis szőke hajából, és kék szeméből erre a következtetésre jutottam...
Szóval húztam egy számot. 18. Ó, ez mily nagyszerű, hogy már felnőtt kategóriás játékos vagyok. Miközben sasszéztam helyet keresve a lelátón, valaki odaszólt a szomszédjának, hogy a "kis nő hogy ki van öltözve". Sajnos nem tudtam, hogy itt bűn megjelenni fekete, térdig érő kabátkában, és Bonciolini cipőben...Na, majd legközelebb sáros farmerben, és izzadásálló dezodorral lépek színre, mint a tőlem jobbra ülő szurkoló...az a stílus biztos helyénvalóbb...
Próbáltam figyelni a játékszabályokra. Például: néha kijött a fehér köpenyes bíró, és elüvöltötte magát: "11-es!!!." Ekkor valaki felpattant, és követte őt az öltözőbe. Aztán én is sorra kerültem. Akkor már adrenalinszintem olyan magasságokba hágott, hogy a texasi láncfűrészes is simán kémcsövet tarthatott volna a karom alá, azt sem éreztem volna...
Érdeklődtem a néninél, hány kémcsővel vesz vért tőlem. Rendkívül kedvesen azt válaszolta: "mit gondolt, hogy egy darab kémcsőből elég minta lenne a plazmához és a folyadékhoz?!". Ezen a ponton úgy döntöttem, jobb lesz csendben eljátszanom a hattyú halálát, és csak reménykedhettem abban, hogy sikeresen kiúszom a képzeletbeli vértócsákból...
Kicsi karom pillanatnyilag erőteljes hasonlóságot mutat egy kemény drogos karjával. Pár nap múlva biztos szebb lesz, amikor már zöldülni kezd, mint kikeletkor a mező...emitt-amott lila-sárga virágokkal...
Azt hiszem, ha legközelebb vérvételre támad kedvem, egy szolídabb Csámpilápos-Bizbazkút mérkőzésre megyek, ahol az egész csapatot kiállítják, mire megérkezem...
