Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Napi MaszturbáláSokk

Szopizmus: Újratöltve Még mindig itt vagy? Akkor élvezed.

Friss topikok

Hirdetés

Csajváltások

2010.05.05. 03:00 :: Helen H.

Imádott velem lenni, csak éppen mást szeretett...


 

Helen szivatása rovatunk következik:


 

Tuti pasi volt. Olyan, aki után minden csaj megfordult. Tipikus Helenesen kezdődött a kapcsolatunk. Utcabálon voltam, sikerült megbotlanom egy fűcsomóban, és ruhájára öntöttem a poharam tartalmát. Innentől kezdve kisebb-nagyobb kihagyásokkal négy éven keresztül tartott a “viszonyunk”...

Nem akartam járni vele. Féltem tőle, mert ismertem a fajtáját. Túl kedves, túl közvetlen, túl jó. Az ilyennek mindig vaj van a füle mögött. Na, három hét aktív rábeszélés után mégis vállaltam a randit. Tartottam a két lépés távolságot, és próbáltam nem érzelmileg bonyolódni a dologba, inkább csak élményileg. Milyen okosan tettem...

Érdekes módon sosem mondtuk, hogy egy pár vagyunk, holott mutatkoztunk együtt társaságban. Kb. három hónap elteltével kezdett furcsa dolgokat művelni. Csajokat emlegetett, akikkel munkája során, vagy a haveri körében futott össze. Oh. Persze minden szabadidejét velem töltötte, és ha éppen nem találkoztunk, órák hosszat beszélgettünk telefonon. Csak ez a “más nők dícsérete” eset bűzlött nekem. Kérdőre is vontam emiatt, ő pedig csak vigyorgott rajta. Végül közös megegyezéssel váltunk el egymástól...

Aztán kezdődött a játszma...

Megtudta, hogy egy általa utált srác csapja nekem a szelet, és nyomban hívott is, hogy lebeszéljen róla. Sőt: randit kért tőlem. Az az igazság, hogy teljesen nem vertem ki a fejemből, ezért még imponált is ez az újbóli fellángolása. Tehát randi. Majd még egy randi. Többször is csacsogta, mennyire szeret velem lenni, milyen üdítően hat rá a jelenlétem. Ebből értelemszerűen következik, hogy a harmadik légyott során képbe került valami csaj, akinek tetszik ő, telefonálgat neki, blablabla. Itt szóltam közbe: senkit nem kell hülyének nézni, mindegyikünk megy tovább a maga útján...

No. Meg sem lepődtem azon, hogy minden hónapban sms-ben érdeklődött a hogylétem felől. Néha hívott is, és futotta a kötelező “de jó volt veled” köröket. Aztán négy évvel az utcabáli incidens után megint merészelt találkára invitálni. Épp Anyakicsifia baromságaival kellett szembesülnöm, így örömmel fogadtam a meghívást. Három héten át hol kirándultunk, hol cukrászdában sütiztünk, hol sétálgattunk. Már-már azt hittem pozitívan alakul ez a hosszú történet közöttünk. Kedden este boldogan indult haza tőlem, szerda reggel pedig üzent, hogy ne haragudjak, de mást szeret...

Nem válaszoltam vissza. Röhögtem.

Azóta feleségül is vette a leányzót, és csak remélni tudom, hogy egy gyenge pillanatában nem az én telefonszámomra kattint...

10 komment

Címkék: pasik szopizmus maszturbálásokk szédelgő

A bejegyzés trackback címe:

https://szopizmus.blog.hu/api/trackback/id/tr901973547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

díva naíva 2010.05.05. 08:51:42

van ez így, a tartalékost jó tartalékosként kezelni, így senkit nem ér meglepetés :) még jó, hogy minden szituációban tudsz nevetni :)

Jártam én is így, és az is több évig tartott, magányos óráimban szerelemnek véltem :) ha találkoztunk, együtt voltunk, ha nem, mindketten szingliként kezeltük egymást...

Sokan botránkozva mesélték, hogy itt-ott látták a pasimat egy másik nővel... de sosem volt az.

Egy szép napon aztán mondtam neki, hogy elég, részeg volt, letérdelt elém és két kézzel szorította a lábamat, ne hagyjam el, persze nem szerelemből, nem akarta a visszatérő tartalékost elveszíteni...

Azóta megnősült, sikeres és elismert lett és ugyanolyan kicsapongó életet folytat, mint tizenegynéhány évvel ezelőtt...

Jól döntöttem.

kozgaztanar 2010.05.05. 08:54:03

Szóval Te voltál a szomszéd fűje? :)

zotyer · http://testimese.blog.hu/ 2010.05.05. 09:16:49

No, ez egy egész jó írás lett!

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2010.05.05. 09:22:46

a megbotlós, ráöntős annyira sablonos, hogy én tuti egyetlen dolgot kérdeznék: dugni akarsz? ;->

Styxx 2010.05.05. 09:29:26

@úriparaszt:
Ha valamelyik Klicsko-fivér öntene le véletlenül, akkor is?:-)

JUó írás Helen,
@díva naíva:
Te meg jól látod a lényeget és jól döntöttél, mert kevés az olyan típusú csaj, aki elvisel egy egész B válogatottból álló tartalék keretet.

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2010.05.05. 09:49:09

@Styxx: persze, akut konfliktuskezelésből jó vagyok, végülis ők csak bokszolók :-)

Helen H. · http://szopizmus.blog.hu 2010.05.05. 10:10:53

Úriparaszt, jó ötletet adtál ezzel a megbotlós ismerkedéssel. Saját és baráti körből is van pár szép történet, lehet megírom majd posztban. Leszerződtesselek ötletgazdának?:-)

@kozgaztanar: ;-) Kár, hogy nem írtam ki magamra: Fűre lépni tilos.;-)

úriparaszt · http://varanus.blog.hu 2010.05.05. 10:27:51

@Hirmondo Helen: sokkal fogsz tartozni, teddy bedurcál ha egyszer behajtom rajtad, még akkor is ha az neked is jó ;-)

hzizi · http://halesmas.blog.hu/ 2010.05.05. 13:34:26

Megbotlós, leöntős ismerkedésnél már csak a 'nemtalálkoztunkmárvalahol' a cikibb. A poszt jó lett, ilyeneket nyomjál!

barracud4 · http://halnap.blog.hu/ 2010.05.06. 07:58:54

Oh már megint egy ütős, poszt persze velem "sosem" történt ilyesmi!
Csak szánalmat tudtam érezni ilyan pasik iránt, akik akartak is meg nem is, szerettek is meg nem is. Azt vettem észre, hogy saját maguknak hazudtak a legtöbbet. Számomra a tanulság, hogy jobb az ilyet messzire elkerülni, hogy ne az én energiámon épitsék fel saját megbillent egojukat.
Már csak olyan embereket engedek közel magamhoz aki sokat akar nekem adni, na akkor kap is cserébe (nem keveset).