Pasik nem szoktak féltékenyek lenni egymásra, ezért nem zavart, hogy párhuzamosan kettővel kavartam...
Szexuális kalandjaim hajnalán történt. Húsvét előtt pár nappal hívott az egyikük, hogy balatoni hétvégére készül, vele tartok-e. Húsz éves voltam, néhány hete ismertem, és még nem kívántam szexelni vele, viszont az ingyen pihenés igen csiklandozta fantáziámat. Kértem némi gondolkodási időt. Aznap este telefonált a másik is, mit szólnék ahhoz, ha húsvét vasárnap este vacsorával egybekötött táncos mulatságba vinni. Ez az ötlet is tetszett. Rábólintottam. Majd a balatonosra is...
Nagypéntek reggelén bőröndnyi ruhával társulva ültem be emberünk kocsijába. Eredetileg hétfőn érkeztünk volna vissza, de én rokonlátogatásra hivatkozva rábeszéltem, hogy már vasárnap induljunk haza. Persze kezdetben szomorkás volt emiatt, de estére, a szobába rendelt pezsgőtől és a mélyen dekoltált koktélruhámtól vidult a lelke. Ígérte, hogy nem erőlteti a kufircot. Jajj, ez borzasztóan tetszik a férfiakban! Naná, hogy vágyott minden porcikám a dugásra, de hülye lettem volna három hét után tálcán kínálni neki azt, amire annyira vágyott már az első pillanattól. Élveztem a fokozások játékát. Azt, hogy a pasi mi mindent képes előcsalni magából a puncimban csatangolás kedvéért. Szóval voltak simogatások, harapdálások, és hirtelen csörrent a mobilom. Másik udvarló jelentkezett. Miközben a fotelben ülve hallgattam, hogyan izgatná a szentem nyelvével a nyelvemet, lábujjaim a hétvégés fickó farkán incselkedtek. Koncentráltam arra is, hogy maga a beszélgetés ne tűnjön többnek, mint egy barátnővel folytatott csevely...
Elméletben már lejátszottam a meccset. Vasárnap este hatkor hazaérek, fél nyolcra buliszerelésbe bújok, és már indulok is. Hintettem a mesét a vacsorára várható nagybácsikról, nagynénikről. Egyetlen dologgal nem számoltam. Még pedig azzal, hogy a zenés mulatságba invitáló srác tényleg szerelmes belém...
Hat órakor a balatonos pasi fékezett a házunk előtt. Segítőkészen hozta az utazótáskámat. Búcsú a kapuban. Észrevettem, hogy tekintete döbbenten mered valamire a fejem felett. Finoman fordultam én is. Hoppá. Ott, a kapuláb tetején egy hatalmas húsvéti csomag díszelgett. Kosárral, szalmával, plüssnyuszival, csokoládéhegyekkel. Ugye, erre hirtelen még mondhattam volna, hogy a csajok szórakoznak velem. Viszont arra már nehezen, amikor a fiatalember talpig öltönyben, virággal a kezében mellettünk termett...
Igen, vártam a ribancolós szavakat, a számonkéréseket, ám mint kiderült: a férfiak utálnak féltékenynek látszani. Korok csatája kezdődött. Egyik oldalon a harmincas, sokat tapasztalt róka, másik oldalon a huszas, tapasztalatokat gyűjteni akaró vadász. Valahogy így:
Kis haver! Vicces vagy ebben az öltönyben. Mama adta rád?
De legalább én nem anyám ezer éves verdájával járok.
Jah. Én meg nem anyámmal lakom.
Itt léptem közbe, hogy talán szerencsésebb lenne nem rendezni műsort az utcán, húsvét napján. Szépen köszöntöttem, szabad kezemmel nyúltam a fészkemért, és sétáltam a házba...
Hétvégés pasitól pár napig még kaptam üzeneteket, mint pl.”Kisfiúd hogy van?” vagy “Szerintem a balatoni kiruccanás többet ért.” A nyuszicsomagos srác aznap este bulizott. Egy másik csajjal. Két hónap múlva dobta a lánykát. Miattam. Aztán én dobtam őt...
