Volt egy 28 éves srác, akit a mindennapi nyelvhasználatra kellett felkészítenem...
Ausztriában vállalt fémipari munkát, és boldogulni szeretett volna a hétköznapokban. Ajánlottam neki (nem, nem a profi testmasszázsomat) egy megfelelő tankönyvet (nem, nem a Kámaszútrát), amiből tanítottam. Kérte, hogy hetente kétszer, két órát foglalkozzak vele...
Egyik óra pár perces szünetében, már nem tudom minek a kapcsán, említettem neki, hogy a férjem üzleti útra ment külföldre, egyedül leszek. (Nem, nem akartam magamat lopva megdugatni.) Keddenként járt hozzám, és hétfőn délután kaptam tőle egy sms-t, hogy "ugye már várod az érkezésemet, hiszen nincs otthon a férjed." Végére szmájlit is biggyesztett. Gondoltam, jófej a csávó, viccelődik. Írtam is vissza:"Persze, és remélem a házifeladatodat is megírtad." Később újra üzent valamit, a felhevült hangulatokról, ám erre már ügyet sem vetettem. Aztán tízpercenként írt egy szaftos körítést, én pedig komolyan aggódni kezdtem a testi épségem miatt. (Nem, nem a szüzességem elvesztésére gondolok.)Válaszoltam, hogy fogja vissza magát, nekem férjem van, aki jól kefél, nem cuppanok más csövére. Ekkor bocsánatot kért, de a tűzszünet rövid ideig tartott, ugyanis ismét nyalt a mobilomra egy frappánsat...
Hívtam a Kedvest. Ő kérte a srác telefonszámát, és sms-ben parancsolta a mielőbbi hátravonulást saját érdekében. Na, a gyereknek nem kellett több, írt nekem:"Bízom benne, hogy jól összeugrasztalak a férjeddel." Már-már riasztottam a rendőrséget, de előtte gyorsan pötyögtem neki egy "többé nem akarlak a környéken látni és egyben lemondom a veled való órákat" üzenetet. Négy órányi telefoncsata után abbamaradt az üldözés. Megnyugodtam...
Másnap délelőtt folytatta. Végül a telefonomat is kikapcsoltam. Elvileg délután fél öttől tanítottam volna. Késő ősz volt, hamar sötétedett. Redőnyöket lehúzva, lámpákat lekapcsolva ültem némán a lakásban, és reménykedtem: nem töri be az ajtót egy komolyabb fejszével. Ötig várakoztam teljes csendben. (Nem, nem kisbugyira, melltartóra vetkőzve.) Ekkor üzembe helyeztem a mobilomat. Semmi...
Pár nap múlva - amikor már a Drága is odahaza volt - "kedvenc" tanítványom küldött egy sms-t, hogy ne haragudjak rá, és szeretne órára járni, mert én nagyon jó tanár vagyok...
...ez igaz, de természetesen sztornóztam...
